Siófok, a déli homokos part legnagyobb települése, a Balaton-környék második városa Siófok, 15 km hosszú sávban húzódik a Balaton mellett. 1968. december 31. -én nyilvánították várossá. 1969-ben csatolták hozzá Balatonkilitit, valamint Balatonszabadi és Balatonvilágos községekhez tartozó partrészeket és később Balatonszéplakot is. Az egész környék jellegzetes tájékozódási pontja, a Petőfi rádió műsorát sugárzó 145 m magas rádióközvetítő torony azonban Balatonszabadi területén maradt. A Balaton déli partján fekvő Siófok, ismert nagy forgalmú fürdőhely, közlekedési és kereskedlmi központ.
Fő utcája és belső területei már városias külsőt mutatatnak és a siófok tópartján épült elsőként egy európai színvonalú szállodasor. Hatalmas strandja a legnagyobb a tó mellett, egyszerre több mint húszezer embert fogadhat be. Itt van a legnagyobb szabadtéri színpad és a legtöbb üdülőház. Siófok a balatoni hajózás központja. Itt telelnek a hajók, amikor a tó befagy. Innen indul a Sió-csatorna a Dunáig és itt van a leeresztő- és hajózó zsilipje, amelynek segítségével a balatoni hajók akár a Fekete-tengerig is eljuthatnak a Sió-csatornán és a Dunán át. Nagy Sportközpont, egyes sportágak Balaton-bajnokságának színhelye, és a legnagyobb tömegfelvevő hely a tó mellett.
Az 1861 körül kiépült vasútvonal kétfelé vágta a várost és pontos határvonalat húzott. Délre a történelmi település, a hajdani falu, a mai "belváros" terül el, északra, a tó felpl részen a kikötő, az üdülő- és fürdőnegyed villasorai, nyaraló, szállodái találhatóak.
Siófok felődése a két világháború között lassú volt, igazában csak a háborús károk helyreállítása után 1958-tól indult meg és tart ma is folyamatosan. Az említett fejlesztéseken kívül új híd épült a Sió déli szakaszán aluljáróval és kitelepült a teherpályaudvar a tabi vasútvonal mellé.
